A Stockholm-szindróma olyan lelkiállapot, amelyben egy személy hűséget, szeretetet vagy ragaszkodást érez fogvatartója vagy bántalmazója iránt.
Ez az állapot gyakran megfigyelhető emberrablás vagy túszhelyzet esetén, amikor az áldozat elkezdhet empatizálni fogvatartójával a túlélés érdekében.
A nácizmussal kapcsolatban a Stockholm-szindróma akkor fordulhat elő, amikor a nárcisztikus bántalmazás áldozata elkezd azonosulni bántalmazójával, és elkezdi védeni őt.
A nárcisztikusok gyakran manipulációs és érzelmi bántalmazási taktikákat alkalmaznak áldozataik irányítására, ami csapdába ejti és tehetetlenné teszi őket. Idővel az áldozat elkezdheti azt hinni, hogy bántalmazója valóban törődik vele, hisz a bántalmazó néha dob nekik egy kis morzsát. Időnként csaliként igazat ad neki, egyetért vele, úgy viselkedik, mintha szeretné, de ez pillanatok alatt el is illan, hisz ők nem tudnak szeretni. (Folytatás.)