¤
1. rész
¤
A fehér lovag szindróma “titulus” olyan emberi tulajdonság,
vagy inkább lelki sérülés elnevezése, amelyben egy adott személy kényszerű szükséget érez arra hogy másokon segítsen, megmentse őket.
Az ilyen lelki beállítottságú egyének úgy érzik,
az a feladatuk, míg mások pedig még kötelességüknek is vélik, hogy mások helyett meg kell oldaniuk az ő problémáikat.
Nem is pontos kifejezés a kötelességüknek érzik,
hisz az ilyen emberek zsigerből ugranak mások megmentésére.
A legtöbb esetben az ilyen emberek,
sok (lelki)sebet szereztek életük során, de az sem kizárt, hogy gyermekkorban, nagyon kemény megéléseik voltak, és ezek miatt olyan sérülést szenvedtek el, ami után nem elfásultak, nem váltak közönyössé, embertelenné, hanem embertársaikat meg akarják menteni az olyan gyötrelmektől, amilyeneket ők már megtapasztaltak.
¤